By using our site you agree to the use of cookies. We use them to increase the quality of this site especially for you, they help us understand your needs (help us collect statistics), help our partners deliver the right content displayed on our website. To learn more about the cookies please click here.

cookies
noimage
9.8 Értékelés re 2 felhasználó

Wawel királyi vár

A Visztula folyó bal partján, Krakkó meseszép óvárosában történelmi és építészeti remekművek egész sora látható, köztük Krakkó legismertebb ékköve, a Wawel királyi palota. A Wawel erőd korántsem véletlenül kapta ezt a megtisztelő nevet. Évszázadokon keresztül Krakkó nem csupán a korábbi Lengyelország fővárosa volt, de a királyi és vallási hatalmak központja is, és a domb adott otthont a hatalmak képviselőinek. A Wawel palota több évezreden keresztül volt tanúja a lengyel nép történetének, ma pedig népszerű múzeumként működik és Lengyelország hét csodájának egyikeként tartják számon.

A Wawel királyi palota története

A Wawel domb mészkőbarlangjai már emberemlékezet óta menedéket nyújtanak az emberek számára, azonban a nyugati szláv visztula nép első földvára csak a 9-10. században jelent itt meg. Ez volt a későbbi Wawel palota alapja. A hagyomány szerint a herceg városa a domb tetején helyezkedett el, a lejtő alján pedig Sloboda (település) csőcseléke lakott. Vencel király rendelkezése alapján a 13. század végére a régi, elkorhadt fa erődítményeket elbontották és helyükbe kőfalakat emeltek, amelyek védelmet nyújtottak a palota, illetve a domb alacsonyabb területein fekvő épületek számára.

1320-ban Kis Ulászlót a Wawel székesegyház falai között királlyá koronázták, ezt követően pedig évszázadokig Krakkó volt Lengyelország fővárosa. Ulászló fia, III. Kázmér király okkal kapta a „Nagy” becenevet, hiszen uralkodása alatt Lengyelország nem csupán átalakult, de szó szerint virágzott. III. Kázmér uralkodása alatt a Wawel dombra egy fenséges gótikus palota épült, amely egyértelműen felért a többi európai nagyhatalom uralkodóinak rezidenciáival. Sajnos 1500-ban hatalmas tűz ütött ki, amely súlyos károkat okozott, és végül a palotát szinte teljesen újjá kellett építeni. Ezután az épületek többsége már reneszánsz stílust kapott. (részletek)

Milyen látnivalókat tekinthetünk meg?

Napjainkban a Wawel királyi palota számos tekintélyes kiállítással várja a látogatókat. Minden egyes kiállítás más-más témát ölel fel. Az „Elveszett Wawel” című kiállítás bemutatja a palota múltját és történelmét, amelyet ma már csak a makettek és a régészeti leletek révén ismerhetünk meg. A kiállítás bemutatja, hogyan néztek ki eredeti formájukban a ma már nem látható templomok és tornyok. A látogatók végigsétálhatnak a régi épületek maradványai felett elhelyezett emelvényeken és a palota történetéről szóló multimédiás prezentációkat tekinthetnek meg.

A Wawel erőd fegyvertárában tekintélyes méretű, fegyverekből és középkori lovagi eszközökből álló gyűjtemény található, amely több mint ezer tárgyat tartalmaz. A koronaékszerek között az egykori uralkodók birtokában lévő értékes és egyedi tárgyak találhatók, amelyeket a látogatók a palota észak-keleti részében, az első emeleten tekinthetnek meg. Ezen felül itt láthatók még a koronázási ékszerek, páncélruhák és itt tekinthetők meg a lengyel királyi ünnepi ruházatok is.

A körbevezetés fényűző termeken keresztül, a különböző időszakokból származó bútorokat segítségül hívva kalauzolja el a látogatókat a palota történelmébe. Az erődben található 16. századi flamand faliszőnyegeket, a reneszánsz festmények gyűjteményét és a barokk gobelineket a világ legértékesebb tárgyai közé sorolják. Az egyik legkülönlegesebb helyiség a Tanácsterem, ahol egykor a király részvételével a lengyel szejm ülésezett. A terem eredeti boltozatát Sebastian Tauerbach készítette 1540-ben. A boltozat a bíróság elnökeinek és királyi szereplőinek művészi, faragott arcképeit jeleníti meg. Eredetileg 194 arckép volt itt látható, azonban a 17. századi tűz következményében legnagyobb részük megsemmisült, így az ékes alkotások közül mára sajnos csak 30 maradt fenn.

A Wawel királyi palota egyik leghíresebb látnivalója a Csakra néven ismert varázskő. A kő a palota észak-nyugati sarkában a régi Szent Gereon-templom romjai alatt van elásva. A követ Isten és a Fehér testvériség parancsolatát követve Tyanai Apollóniosz helyezte erre a helyre. Tyanai Apollóniosz időszámításunk szerint 15 és 100 között élt és összesen hét darab varázskövet helyezett el a világ hét legfontosabb helyén. Ezek a helyek kiemelt fontosságúak a világ múltja, jelene és jövője szempontjából, és soha nem lehet őket elpusztítani. A Wawel palotán kívül ilyen kövek találhatók még például Rómában, Jeruzsálemben, az egyiptomi Delphoiban vagy éppen Mekkában.

A krakkói Wawel királyi palota nyitvatartása:

Április - Szeptember: minden nap 06:00 - 20:00
Október - Március: minden nap 06:00 - 17:00
A Wawel királyi palota központi múzeuma és a kiállítások keddtől pénteking 09:00-től 17:00 óráig, illetve szombaton és vasárnap 10:00-től 17:00 óráig látogathatók.